logo Nagymányok
2017. július 25. Kristóf, Jakab névnapja.

200 millió forintos támogatásból szépül Nagymányok

> Megtekintés

Tájékoztató - gyermekétkeztetési térítési díjak

> Megtekintés

"Az Év Családorvosa a Kárpát-medencében"

> Megtekintés

Információk

Római Katolikus Egyház

A város legrégebbi története szerint Nagymányok 1333-ban már rendelkezett templommal és plébániával. A török hódoltság alatt ez a templom csaknem teljesen megsemmisült: téglafalai még részben álltak, de sem teteje, sem berendezése nem volt már az 1722-es egyházlátogatási okmányok szerint. A német telepesek (akik kizárólag katolikusok voltak) 1781-ben kezdtek hozzá az új templom építéséhez, mely 1783-ban (Szent Mihály ünnepén) került felszentelésre.
A templom tiszta barokk stílusban épült, és valamennyi berendezési tárgyára is jellemző a kor stílusa. Az oltárképet egy bécsi festőművész festette (1787), a toronyban két kisebb harang került elhelyezésre (1785), melyeket ismeretlen okból 1811-ig három nagyobb haranggal pótoltak. Ekkor a templomnak már toronyórája is volt. 1822-ben (egy pécsi orgonakészítőnek köszönhetően) egy 10 váltós orgona is működött a kóruson. A templom fennállásának 100. évfordulójára nagyarányú felújítást végeztek: felújították a tetőszerkezetet, festőművészt fogadtak, aki a négy kupolára freskókat festett, aranyozót fogadtak, aki felújította a bútorzatot. Az első világháború a harangok és orgonasípok, beszolgáltatását eredményezte. Nagylelkű adományozásokat követően 1926-ra sikerült a hiányt pótolni. A 150 éves évfordulóra újabb felújítás következett. A teljes belső és külső tatarozást kizárólag a barokkhoz hű stílusban végezték, és értékes, színesen festett ólomüveg ablakokra cserélték a meglévőket. A költséges beruházás mögött a bánya vezetői, a bányamunkások és a helybeli iparosok álltak.
Meg kell említenünk még azokat a műemlék jellegű építményeket, melyek az idők soron a katolikus hitélet keretén belül épültek településünkön. A plébániaház - mely közvetlenül a templomépítés után épült 1786-ban - a község négy kápolnája - melyek jelenleg is szép felújított állapotban színterei a körmeneteknek - 1783, 1797, 1828, és 1928-as építmények, és magánfelajánlások. 1797-es egyházlátogatási dokumentumok alapján ekkor már létezett a szőlősök oldalában a kálvária - három fakereszttel és tizennégy téglából épült állomással - továbbá a város központjában található Nepomuki Szent János-szobor is. További büszkeségünk, a Szent Vendel-szobor 1884-ben készült.
A katolikus egyház jelentős bevételre tett szert a Mihály-napi "búcsúvásárok" alkalmával, ahol 1849-1907 között nemcsak vásárfiát, hanem mindennemű kézműves portékát, sőt háziállatot is lehetett vásárolni.
A 200 éves jubileumra újabb gyűjtés és újabb felújítás jellemző. Német elszármazottak és helybeli adományozók jóvoltából teljesen megújult a tetőszerkezet, és új vörösréz kupola készült a toronyra. A Nagymányoki Római Katolikus Egyház 1750 lelket számlál. A községi rendezvények szoros kapcsolatban állnak az egyházi ünnepekkel. Az egyházközösség tagjai aktívan veszik ki részüket a város közösségi életéből: minden évben karácsonyi hangversenyt szerveznek, az augusztus 20-ai ünnepségen - a templomtéren - kulturális csoportjai lépnek fel, a templom bejáratának két oldalán került elhelyezésre a két világháborús emlékmű a város hősi halottainak feljegyzésével, ahol évente szentmise keretén belül megemlékezést szerveznek. Az katolikus egyház nyitott a községi rendezvényekre, melyek gyakran kezdődnek, vagy éppen végződnek szentmisével (Flórián-nap, Bányásznap, Pünkösdi fesztivál, Mihály-napi Búcsú, Márton-nap). A katolikus hitoktatás az általános iskolában működik, hetente két alkalommal hat csoportban, melynek jelenlegi létszáma: 75 tanuló.

Legfrisebb fotógalériák